Szirmai S. Péter cikkei

Az Európai Unióban Magyarországon rakódik a legtöbb adóteher az élelmiszerek árára, ezért itthon szinte már minden élelmiszer drága – emlékeztet Éder Tamás, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetsége (FÉSz) elnöke. Ezért is kevés a nyereség, elmaradtak a fejlesztések, probléma van a magyar élelmiszeripar hatékonyságával, versenyképességével.

Lecsendesedik az élelmiszer-infláció, de gyorsul a koncentráció. Ezt előlegezték meg szerdán az Erste Elemzői Klubjában, amelyet az élelmiszerárak alakulásáról, inflációs kilátásokról tartottak.

Nyugodtabb évre számíthat 2024-ben a hazai agrobiznisz. Mintegy 2700 milliárd forintos pályázati forrás érkezik, kisebb az infláció, a jobb tervezhetőség javítja az agrárkilátásokat. Ez derül ki a kedden bemutatott MBH AgrárTrend Indexből.

Az EU-illetékesek már komolyan tárgyalnak arról, hogy az European Green Deal és a fenntarthatósági stratégia következő állomásaként 2025-30 között bevezetik a 15 százalékos húsadót.

Ezt üzente lapunkon keresztül Héjja Csaba, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának szenior elemzője. Aki szerint megfelelő tudás nélkül,  intenzív és hatékony művelési módszerek nélkül a kis gazdaságok versenyképtelenek, és szinte nem termelnek jövedelmet. A komparatív előnyöket megtalálva, minőséggel és magas hozzáadott értékkel azonban versenyképessé tudnak válni, de ehhez érdemes megbarátkozni az integráció gondolatával.

Nemzeti hatáskörben szigorították itthon a mézkeverékek származását jelölő európai előírásokat. Félő, már ez sem lesz képes megállítani a hazai termelés hanyatlását.

Miközben Lengyelországban virágzik, itthon nagy bajban van az almatermesztés. Évi ezer hektárral fogy a terület, elöregedtek az ültetvények és a termelők. A klímaváltozás, a versenyképtelen termesztés miatt félő, pár éven belül nettó almaimportőrré válik az ország, miközben rohamosan nő a mindent kibíró bodzaültetvények területe. Bogyót együnk alma helyett?

“Sokat segít spórolni a magyar családoknak.” Nagy István agrárminiszter így méltatta a július 1-jén indult árfigyelő portált a közösségi oldalán, de sok gazda mégis aggódik. Okkal tartanak attól, hogy a nyilvános árharcra sarkallt láncok a beszerzési, felvásárlási áraikon igyekeznek megspórolni a  kormány által gerjesztett verseny miatt elmaradt hasznot, azaz nekik fizetnek majd kevesebbet.

Remek az idő, nagy termésre és a rekordárak alapján csúcsszezonra készülhetnek az idén a dinnyések, bár a megugrott költségek rontják a jövedelmezőséget, és a munkaerőhiány is növeli a termelés kockázatát.

Akár 60-70 százalékkal is nőhet az idén a földforgalom az állami földárverésekkel - állította lapunk kérdésére Héjja Csaba, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának szenior elemzője. A jelenlegi piaci körülmények azonban a szakember szerint nem kedvezőek a termőföld adás-vételéhez. Sok termelő vagy gazdaság likviditása szűkös, és magasak a kamatok. Termőföldet venni viszont sokszor vissza nem térő alkalom.

Az élelmiszer-ellátás biztonságára hivatkozva az agrártárca felpörgeti az állami földértékesítési programját, amelyben már nemcsak a gazdák licitálhatnak. Vajon az idén sok termelőnek veszteséges gazdálkodás is megdobja a földkínálatot?