Wéber Balázs cikkei

Az Egyesült Államok nem csak a távolból, pénzzel és fegyverekkel segíti Ukrajna Oroszország elleni háborúját, hanem ennél közvetettebb módokon is. A New York Times tényfeltáró cikke szerint a CIA jelentős támogatásával titkos kémközpont-hálózat épült ki az orosz-ukrán határ mentén, az amerikai hírszerzés emberei jelenleg is aktívak Ukrajnában. A CIA információkat ad az orosz célpontokról, nyomon követi a csapatmozgásokat és segíti az ukrán kémhálózatokat. Nagyító alatt ezúttal egy láthatatlan háború.

Az amerikai elnök szerint jövő hétfőig megszülethet az új, átmeneti tűzszünetről szóló megállapodás a gázai háborúban. Az izraeli bombázásokban már mintegy 30 ezer palesztin halt meg a Gázai övezetben, ahol terjed az éhínség is.  

Az ukrán elnök szerint 31 ezer ukrán katona vesztette életét eddig a háborúban, amerikai tisztviselők ugyanakkor már tavaly nyáron 70 ezerre tették az ukrán halálos áldozatok számát. Orosz oldalon amerikai becslések 60 és 120 ezer közötti halálos áldozatot említenek. A katonai veszteségekről szóló adatokat persze érdemes fenntartásokkal kezelni, hiszen azok az információs háború részei – mindkét oldalon.

Diplomáciai körökben meglehetősen szokatlan közvetlenséggel üdvözölte „Az őrült” a korábbi amerikai elnököt.        

A Világélelmezési Program (WFP) tegnap felfüggesztette életmentő élelmiszer-szállítmányait a Gázai övezet északi részére, ahol egyre jobban terjed az éhínség.

Magyarország külgazdasági és külügyminisztere nem öltözte túl indiai látogatása megkezdését.

A fájdalomtól órákon át ordító sérültek, üszkösödő sebek, műtétek érzéstelenítés nélkül. Ilyenek a mindennapok a gázai kórházakban, amelyekbe továbbra sem jut el megfelelő mennyiségű segély. Az övezetben 10-ből 9 kisgyerek nem jut elég élelemhez. Nagyító alatt ezúttal a világ jelenleg legtragikusabb térsége.

Alvásmegvonás, eltiltás a látogatóktól, 300 nap magánzárka, majd közös cella őrültekkel – így teltek Alekszej Navalnij napjai Oroszország legszigorúbb börtöneiben. Az orosz fegyintézetekben évente 1400-2000 ember hal meg, a leggyakoribb elhalálozási ok a „szívprobléma”. A hatalommal nyíltan szembeszálló ellenzéki vezér özvegye Putyint okolja férje haláláért, és új információkat ígér.

Navalnij halálhíre azt jelzi, hogy Oroszországban továbbra is életveszélyes szakma valódi ellenzéki politikusnak lenni. A Putyint élesen bíráló korrupcióellenes aktivista, aki „rosszullét” után vesztette életét egy szibériai börtönben, hosszú ideje tüske volt a Kreml és Putyin szemében.

Spanyolország és Írország azt szeretné, ha az EU felülvizsgálná az Izraellel kötött egyezményét a gázai vérontás miatt, és adott esetben meghozná a ”megfelelő intézkedéseket.” Ez az első alkalom, hogy uniós országok gyakorlatilag a szankciók lehetőségét vetik fel a zsidó állammal szemben. A magyar kormány és a magyar baloldali pártok viszont továbbra is tartózkodnak az izraeli kormány kritikájától és általában szót sem ejtenek a gázai áldozatokról.

A hétvégén Donald Trump utalt arra, hogy újbóli elnöksége esetén az Egyesült Államok nem védené meg egy esetleges orosz támadástól a „nem fizető” NATO-tagországokat. De komolyan kell-e venni a fenyegetését? Mely országok nem fizetnek eleget? Mi a helyzet Magyarországgal? És egyáltalán: van-e reális veszélye egy orosz attaknak?

A rendíthetetlen védekezés mestere, ugyanakkor nem törődik a veszteségekkel és vakon követi a politika utasításait – ilyen hírek keringenek a hadsereg új főparancsnokáról. Zelenszkij elnöknek pont ilyen vezetőre van szüksége, kinevezése azonban akár vissza is üthet. Nagyító alatt ezúttal Olekszandr Szirszkij és az ukrán hatalmi játszma.

Az amerikai elnök a civilek védelmére szólította fel Izraelt, amely szárazföldi támadásra készül Rafahban. Biden ismételten világossá tette azt is, hogy ellenzi a palesztinok elűzését a Gázai övezetből.

Ukrajnának nem csak fegyverből és munícióból van hiánya, hanem katonából is.  A fronton szolgáló gyalogos egységek félig sincsenek feltöltve, a harcosokat alig tudják rotálni, ami kimerültséghez és a morál romlásához vezet. Egy ukrán zászlóaljparancsnok már a front összeomlásától tart. Ráadásul Zelenszkij elnök ebben a kritikus helyzetben váltotta le a hadsereg éléről a népszerű Zaluzsnijt és több más katonai vezetőt.

Izrael továbbra sem enged be megfelelő mennyiségű segélyt.

Nyomor és pusztulás – ez most Avgyijivka.

Trump elnöksége idején vámokkal tarkított kereskedelmi háború robbant ki az EU és Washington között. Biden idején a vámokat kölcsönösen enyhítették vagy felfüggesztették. Most Brüsszel már készül arra a forgatókönyvre, ha a republikánusok bálványa visszaköltözik a Fehér Házba. Addig persze még sok minden történhet – például lesz egy EP-választás.

Avgyijivkát már tavaly ősz óta próbálják nagy erőkkel bevenni az oroszok – most úgy tűnik, hogy sikerülhet nekik.

Volodimir Zelenszkij már nyíltan beszél a hadsereg főparancsnokának menesztéséről, akinek viszont esze ágában sincs távoznia. Valerij Zaluzsnij a katonák és a társadalom körében is népszerű, az ukrán elnök manővere tehát akár visszafelé is elsülhet. Döntések a héten várhatók. Mindeközben a kelet-ukrajnai Avgyijivkánál már kritikus a helyzet. Nagyító alatt ezúttal a kijevi hatalmi válság.

Erre azért van szükség, mert számos ország felfüggesztette az ENSZ palesztinokat segélyező szervezetének (UNRWA) támogatását.

Ukrán kormányzati és katonai körökben keringő információk szerint az ukrán elnök a hadsereg főparancsnokát és a vezérkari főnököt is menesztheti. Zelenszkij maga is elismerte, hogy fontolgatja Zaluzsnij leváltását, és további személycseréken is gondolkodik egy „új kezdet” jegyében.

A Gázai övezet épületeinek 50-61 százaléka megsemmisült vagy károsodott az izraeli hadműveletekben egy friss elemzés szerint. A légicsapásokban több mint 11 ezer palesztin gyerek vesztette élet, mintegy 19 ezren árván maradtak. Ők sok esetben szörnyű traumákat éltek át, például saját szemükkel látták szüleik halálát. Az Unicef szerint szinte minden gázai gyereknek pszichológiai támogatásra lenne szüksége.

Avgyijivka több mint 30 ezres település volt a háború előtt, mára alig ezer lakója maradt. A többség elmenekült, de sokan a rommá lőtt házak alatt vannak eltemetve. Az oroszok tavaly ősz óta nagy erőkkel támadják a települést, a napokban már behatoltak a déli részre. Nagyító alatt ezúttal egy újabb kelet-ukrajnai kisváros tragédiája.

Bár a márciusi orosz elnökválasztás lefutottnak tűnik, még nem adta fel mindenki a reményt a változásra. A háborúellenes Borisz Nagyezsdin még versenyben van, támogatói pedig hosszú sorokban kígyóznak kampányirodái előtt, hogy aláírásukkal támogassák jelölését. Szerinte van igény a békére és a változásra.

A hágai Nemzetközi Bíróság (ICJ) nem ejtette az Izrael elleni népirtási pert, és azonnali hatállyal felszólította a zsidó államot, hogy tegyen meg mindent a népirtás megelőzése, a gázai humanitárius helyzet javítása, valamint a népirtásra felbujtás megelőzése és büntetése érdekében. Tűzszünetre ugyanakkor nem hívott fel. Arról csak évek múlva hozhat ítéletet, hogy a zsidó állam népirtást követ-e el. A pert Dél-Afrika indította.

Az ukrán elnök ma 46 éves.

Az AfD referendumot tartana Németország uniós tagságáról hatalomra kerülése esetén. A protesztpárt a keleti tartományokban már messze a legnépszerűbb politikai erő, az ország nyugati felében viszont százezrek tüntetnek ellene. Az ellentétek áthidalhatatlannak látszanak. Mi lesz ebből? Nagyító alatt ezúttal az AfD és ami mögötte van.

Cserében az összes túsz szabadon engedését követelik.

Hétvégén a legnagyobb orosz LNG-termelő cég egyik terminálja kapott lángra az orosz-észt határ közelében, a támadást az ukrán biztonsági szolgálatok hajthatták végre. Az elmúlt szűk egy hétben számos más oroszországi olajraktárat és katonai célpontot is dróntámadás ért, ami új szakaszt jelenthet az ukrán hadműveletekben.

Az utcán megkérdezettek 43 százaléka mondta azt, hogy Putyinra fog szavazni a márciusi elnökválasztáson. Mások ugyanakkor azt hangoztatták, hogy semmi értelme voksolni, mivel nincs valódi választás, és mindenki tudja, hogy ki lesz a nyertes. Jekatyerina Duncova újságírót, aki az ukrajnai háború befejezését és az ország demokratizálódását ígérte, eltiltották az indulástól.

Komoly kritikákat fogalmazott az EP Magyarországgal szemben, egyúttal cselekvést kér az Európai Tanácstól.    

Konkrétan arról, hogy a Gázai övezetben éhínség terjed, az izraeli hadműveletekben pedig mintegy 16 ezer nő és gyerek vesztette életét.

A bűnök bűnével, népirtással vádolja Dél-Afrika Izraelt a Nemzetközi Bíróságon. Dél-Afrika szerint Izrael el akarja pusztítani a palesztinokat Gázában, a zsidó állam szerint csak a Hamász elpusztítása a cél. A per megindulásának ténye már önmagában súlyosan károsítja Izrael nemzetközi megítélését, és felveti a Nyugat felelősségét is. Nagyító alatt ezúttal a hágai népirtási per.

Tajvan egymás után harmadszor választott szuverenitás párti elnököt az ország élére. William Laj a politikai status quo, azaz a szuverenitás fenntartását szeretné, Peking viszont újraegyesülést akar. Washington kiáll a szigetország mellett, de elismeri az „egy Kína-elvet”. A nagy kérdés, hogy Kína meddig fokozza a nyomást – korábban nem zárta ki az erő használatát sem.

Horrorisztikus gázai állapotokról számolt be az ENSZ egyik magas rangú tisztviselője pénteken az ENSZ Biztonsági Tanácsa tagjainak.

Montevideói kávézókban ücsörögni klassz dolog, még akkor is, ha nincs barna kenyér, a pincér pedig eltéveszti a rendelést. Uruguay nem tökéletes hely, és szerencsére nem is akar az lenni. Ellenben nagyon emberi és szerethető. A Világjáróban ezúttal uruguayi cikksorozatunk újabb részét közöljük. 

Belecsöppenni a dél-amerikai nyárba a kelet-közép-európai télből felér egy dimenzióváltással. Montevideónak vannak jó és kevésbé jó arcai – a helyi BKV-n utazni például kifejezetten élményteli és tanulságos dolog. A Világjáró ezúttal Uruguay fővárosából jelentkezik.   

Uruguayból nézve Európa egy messzi kontinens, Magyarország pedig egy nagyrészt ismeretlen pontocska. Orbán Viktor nevét csak egyszer hallottam, a varázsszó még mindig a Puskás. Nagyító rovatunk ezúttal Uruguay fővárosából, Montevideóból jelentkezik.

A dízel olcsóbb a benzinnél. Kár, hogy nem ugorhatunk át tankolni.

Másfél éve indítottuk útnak Világjáró rovatunkat, ami jóval több turisztikai cikkek halmazánál. Hangsúlyozottan szubjektív írásokról van szó, amelyeknek egyetlen közös nevezője van: saját élményeken alapulnak. Az idei évben is számos helyre elkalauzoltuk az olvasókat, Szlovéniától Korfuig, New Yorktól Bécsig, Írországtól Srí Lankáig.

Az argentin peso eladási és vételi árfolyama között majdnem háromszoros a különbség az utcai pénzváltóknál.

Az ukrajnai és a közel-keleti háború és annak "mellékzöngéi", valamint a magyar miniszterelnökkel kapcsolatos nemzetközi ügyek érdekelték idén leginkább az olvasókat a külpolitikában rovatunk, a Nagyító toplistája alapján.

Ki foglalkozik Putyin vörös vonalaival? Miért fogy a levegő Zelenszkij körül? Meddig tűri a Nyugat, hogy hazánk Putyin szabotőre lett? Hogyan vezette recesszióba az országot az Orbán-kormány? Miért ilyen méregdrága az albérlet? És forintban vagy inkább euróban érdemes-e félretenni? Ez is kiderül idei legnézettebb videóinkból.

Bár orosz határőr biztosan nem lesz Záhonynál, Magyarország számára még egy nem totális orosz győzelem is veszélyes forgatókönyv lenne az ukrajnai háborúban, mondta el Rácz András történész a Privátbankárnak adott karácsonyi nagyinterjúban. Az Oroszország-szakértő szerint az ukrán EU-csatlakozási tárgyalások ügyében Orbán Viktor miniszterelnök az utolsó pillanatban gondolta meg magát, vétója az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós uniós támogatással szemben pedig nem igazán erős. Az interjúban szó esik még az ukrán célok újragondolásáról, a tavaszi kilátásokról, a társadalmi tragédiákról és a dzsungel veszélyeiről, valamint a személyét ért életveszélyes fenyegetésről, közéleti ambícióiról, a magyar társadalom atomizáltságáról és arról, hogy mit kíván a jövő évre.

Brüsszel mintegy 10 milliárd euró uniós forrást felszabadított Magyarország számára, 21 milliárd eurót azonban továbbra is zárol. Orbán Viktor Ukrajna uniós csatlakozási tárgyalásainak megkezdését nem vétózta meg, az 50 milliárd eurós támogatási csomagot viszont igen. A jelek szerint tehát részleges kiegyezés történt, de a játszmának még koránt sincs vége. Nagyító alatt ezúttal az EU és az Orbán-kormány közötti pókerparti.

A történtek miatt az Al Jazeera a Nemzetközi Büntetőbírósághoz fordul.

Változnak az idők: már a lengyel kormány sem barát.

Az Orbán-kormány október végén még a gázai tűzszünet ellen voksolt, kedden már tartózkodott. Azonban még így is a kisebbséghez tartozik: az ENSZ-tagállamok elsöprő többsége ugyanis azonnali tűzszünetet szeretne. Eközben már Joe Biden amerikai elnök is az elszigetelődés veszélyére figyelmeztette Izraelt, Josep Borrell uniós külügyi főképviselő pedig azt mondta: a gázai pusztítás nagyobb annál, mint ami Drezdát és Kölnt érte a II. világháborúban.