Wéber Balázs cikkei

Vége az EU-szkeptikus Jog és Igazságosság nyolc évig tartó hatalmának, mostantól hivatalosan is egy EU-barát, centrista kormány vette át Lengyelország irányítását. Ezzel a magyar kormány jelen állás szerint egyetlen érdemleges szövetségesét veszítette el uniós szinten. A régi-új kormányfő, Donald Tusk már nem bízik abban, hogy irányváltásra tudja késztetni Orbán Viktort. Nagyító alatt ezúttal a lengyel fordulat.

Miközben Orbán Viktor jobboldali cimbijeivel ünnepelt a napfényes Dél-Amerikában, Európában elvesztette egyetlen érdemleges uniós szövetségesét. 

A Biden-adminisztráció megkerülte a Kongresszust egy izraeli fegyverszállítás esetében, és elmulasztja a feltételezett háborús bűnök kivizsgálását. A súlyos harcok sújtotta Gázai övezetben 10-ből 9 ember már nem tud minden nap enni, a gyerekáldozatok száma pedig 7700 fölé nőtt.

Történt mindez a világ másik végén, a távoli Argentína fővárosában, Buenos Airesben.  

Miközben az ukrán ellentámadás sikertelen, az orosz támadások fokozódnak, a nyugati támogatások körül pedig egyre több a kérdőjel, az ukrán vezetés egysége is megbomlani látszik: egyre nyilvánvalóbb az ellentét Volodimir Zelenszkij és a hadsereg főparancsnoka, Valerij Zaluzsnij között, akinek népszerűsége már vetekszik az ukrán elnökével.

Ma van az Ukrán Fegyveres Erők napja.

Bár Izrael állítása szerint próbálja minimalizálni a civil áldozatok számát gázai hadművelete során, egy izraeli portál tényfeltáró cikke teljesen más gyakorlatról árulkodik. Eszerint az izraeli hadsereg számos esetben szándékosan bombáz civil célpontokat, köztük lakóházakat a Hamász-tagok likvidálása mellett feltehetően azzal a céllal is, hogy sokkolja a gázai társadalmat, és ezáltal nyomás alá helyezze a Hamászt. A mesterséges intelligencia használata a célpontok kiválasztásában pedig szintén hozzájárul az áldozatok rekordmagas számához. A légicsapásokban már 12 ezer nő és gyerek vesztette életét gázai közlések szerint.

Az ENSZ Gyermekalapjának (Unicef) szóvivője, James Elder a Gázai övezet déli részén fekvő városból, Khan Younisból tudósít a folyamatos izraeli bombázások pusztító hatásairól.

A nagy hatótávolságú rakéták leszállítása késik, az ukrán vezetésen belül törésvonalak vannak, a hadsereg ellentámadásból védekezésbe kénytelen átmenni, miközben Moszkva jelentős katonai létszámbővítést jelentett be – Volodimir Zelenszkij ukrán elnök rossz előjelekkel vág neki a télnek.

Az izraeli kormány nem veszi jó néven, hogy a spanyol kormány nyíltan kritizálja őt a sok gázai civil áldozat miatt.

Henry Kissinger az amerikai külpolitika korszakos, de vitatott alakja volt. Bár hatalmi pozícióban csak nyolc évig dolgozott, ténykedése és személye hosszú időre meghatározta a nemzetközi politikát. Nobel-békedíjat kapott, sokan ugyanakkor háborús bűnösnek tartják, aki az emberi jogokat semmibe véve képviselte az amerikai érdekeket. Kissinger 100 évesen hunyt el tegnap connecticuti otthonában.

Oroszországban nem életbiztosítás szembeszállni a hatalommal, egy háromgyerekes édesanya mégis erre készül. Jekatyerina Duncova befejezné a háborút, demokratizálná az országot, és ennek érdekében választásokon győzné le Vlagyimir Putyint. Vadul hangzik, de Oroszországgal kapcsolatban már semmin sem lepődünk meg. Nagyító alatt ezúttal Jekatyerina Duncova.

A több gázai kórházban is szolgálatot teljesített londoni sebész szerint Izrael szándékosan rombolta le a palesztin egészségügyi rendszert.

A spanyol kormányfő szóvá tette, hogy gyerekek ezrei halnak meg az izraeli hadműveletekben, a belga kormányfő pedig a humanitárius jog betartására szólította fel a zsidó államot. Izrael mindkét ország nagykövetét bekérette.   

Madridban múlt szombaton 170 ezren vonultak utcára tiltakozásul az ellen, hogy a régi-új kormányfő, Pedro Sánchez amnesztiát ígért a bebörtönzött függetlenségpárti katalánoknak. Argentínában múlt vasárnap pedig „Az őrült” becenévre hallgató Javier Milei nyerte az elnökválasztást, ő beszántaná a nemzeti bankot és dollárra cserélné a pesót. Mi áll a nem mindennapi események hátterében, és mi várható a jövőben? Erről és még sok minden másról kérdeztük Lénárt Andrást, a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Hispanisztika Tanszékének docensét.

Dara Massicot szerint jelenleg valószínűtlen, hogy az ukrán hadsereg képes lesz áttörést elérni, az orosz csapatok nagyon beásták magukat a vonalaik mögé. Moszkva hosszú háborúra készül, és megpróbálja felőrölni az ukrán haderőt. Emiatt egyes kihívásokat kezelnie kell a Nyugatnak is.

Négy napig szünetelnek majd a harcok. A Hamász 50 izraeli túszt, Izrael 150 palesztin bebörtönzött palesztint enged majd el, és az eddiginél jóval több segély fog bejutni az övezetbe. Mindez azonban még nem jelenti a háború végét.

A dél-amerikai ország új elnöke látszólag orbitális hülyeségeket beszél, de valójában nem annyira őrült, mint elsőre látszik. Karizmájával és a politikai elit leváltásának ígéretével képes volt megnyerni a választásokat. Ki Javier Milei valójában, és mi várható tőle? Ezt nézzük meg ez e heti Nagyítóban.

Nekik sikerült megmenekülni. 

A Gázai övezetben nincs elég élelem, ivóvíz és gyógyszer, kórházak alig működnek, a romos épületek alatt temetetlen holttestek fekszenek – így jellemezte lapunknak egy magyarországi palesztin család azon rokonainak helyzetét, akik az övezet déli részén próbálják túlélni a háborút. Bő egy hónappal ezelőtt a háborús izraeli mindennapokat mutattuk be egy ottani magyar segítségével, most a gázai helyzetet nézzük meg a palesztinok tapasztalatai alapján.

Jelentősen gyengültek a Magyarországon jelen lévő német vállalatok üzleti várakozásai. A cégek visszafogják a foglalkoztatási és beruházási terveiket, és kockázatnak tartják a gazdaságpolitikai keretek bizonytalanságát is – derül a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara felméréséből. Sávos András, a testület elnöke lapunk kérdésére azt mondta: legutóbb két hete egyeztetett Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszterrel a magas energiaárakról.

Bombameglepetésként érte a brit közvéleményt, hogy hét év után visszatért a politika élvonalába David Cameron. Az egykori miniszterelnök egyből az egyik legrangosabb tisztséget, a külügyminiszteri posztot kapta meg Rishi Sunaktól. De mi áll a nagy visszatérés hátterében? Ezt nézzük meg az e heti Nagyítóban.

Az amerikai elnök szerint meg kell védeni a gázai Al-Shifa kórházat, amely a WHO szerint szinte már temetővé vált.

Olekszij Aresztovics korábban Zelenszkij tanácsadója volt, időközben azonban kegyvesztetté és riválissá vált. A közismert politikus indulni kíván a jövő tavaszi elnökválasztáson, és befejezné a háborút, a Krím-félsziget és a Donbász elvesztése árán is. Szerinte nincs esély Ukrajna győzelmére, az emberek pedig belefáradtak a harcokba.

Egy végzettséget nem igénylő munka ennyivel ér többet a mai Magyarországon a jövő generációját nevelőkénél.      

Hétfő este Mateusz Morawiecki kapott kormányalakítási megbízást Lengyelországban. A regnáló kormányfő pártjának azonban nincs többsége a parlamentben, és egyetlen párt sem kíván összefogni vele. Ha elbukik, akkor az Orbán-kormány legfontosabb uniós szövetségesét veszíti el.

Egyre nagyobb a nemzetközi nyomás Izraelen, hogy szüneteltesse a hadműveleteket a gázai humanitárius katasztrófa mérséklése érdekében. A légicsapásoknak már több mint 10 ezer áldozata van, köztük több mint 4 ezer gyerek. Egy friss elemzés szerint három tényező segíthet hozzá a tűzszünethez: a térségbeli országok érdemi bevonása, az Egyesült Államok erőteljes nyomása és egy jövőkép a holnaputánról. Washingtonra mindenképp kulcsszerep hárul a vérontás megállításában.

Ez az első olyan bejelentett segélyszállítmány, amely légi úton jutott el a gázai civilekhez.    

Izrael és az Egyesült Államok után Franciaországban él a legtöbb zsidó, és egyben ott van az otthona a legnagyobb európai muszlim közösségnek. Az izraeli-palesztin konfliktus kiújulása idején mindig megugrik a zsidókat érő verbális és fizikai támadások száma – ez történik a mostani háború idején is. Ugyanakkor vannak pozitív példák is a zsidó-arab együttélésre.

A Hamász brutális mészárlása semmivel sem igazolható, mint ahogy nők és gyerekek tömegeinek Izrael által elkövetett szétbombázása és éheztetése sem. Aki valóban humanista, annak mindkettőt el kell ítélnie. A Gázai övezetben apokaliptikus, emberi ésszel szinte felfoghatatlan állapotok uralkodnak. A Nyugat félszeg tehetetlenkedése dühítő, az Orbán-kormány és a magyar baloldal hallgatása pedig szégyenletes. Jegyzet.

A Hamász és Izrael közötti háború már eddig is nagyon sok civil áldozatot követelt, pedig az izraeli szárazföldi offenzíva még csak most indult el igazán. De mi lesz a gázaiak sorsa, ha majd véget érnek a harcok? Megszállás? Elűzés? És megdönthető-e egyáltalán a Hamász, amely be van ágyazva az ottani társadalomba? Erre kerestük a választ az e heti Nagyítóban.

Miközben a magyar külgazdasági és külügyminiszter eddig említést sem tett a gázai háború sok ezer palesztin civil áldozatáról, és minden kritika nélkül kiáll Izrael mellett, addig az egyik spanyol miniszter a Netanjahu-kormányt előre eltervezett népirtással, Európát pedig képmutatással vádolja, és szankciókat sürget az országgal szemben. Mindez jól példázza, hogy az EU-n belül még kormányzati szinten is elképesztően eltérő a közel-keleti háború megítélése. A megosztottságot jelzi az is, hogy a humanitárius tűzszünetre felszólító ENSZ-határozatot 8 uniós tagállam szavazta meg, 15 tartózkodott és mindössze 4 utasította el – ezek egyike Magyarország volt.

A közel-keleti háború súlyos civil áldozatokkal jár, köztük rekordszámban vannak újságírók. Legtöbbjük palesztin, akikkel a Gázai övezetben végeztek izraeli légicsapások, néhányan pedig izraeliek, akiket a Hamász ölt meg. Az áldozatok száma a péntek éjjel kiszélesített szárazföldi offenzíva és a minden korábbinál intenzívebb bombázások nyomán minden bizonnyal jelentősen növekedni fog.

Így fejezték ki szolidaritásukat a palesztinokkal a Celtic szurkolói szerdán este az Atletico Madrid elleni Bajnokok Ligája mérkőzésen.

Nemzetközi emberi jogi szervezetek szerint a Hamász mellett az izraeli kormány és a hadsereg is háborús bűnöket követ el a most zajló háborúban. A kollektív büntetés, a nők és gyerekek tömeges halálát okozó bombázások és a civileket alapvető szükségletektől megfosztó blokád ugyanis annak minősül. A Nyugat ennek ellenére nem szólít fel tűzszünetre, a magyar kormány pedig mélyen hallgat a gázai vérontásról. Nagyító alatt Gáza, ezúttal az ottani civilek szemszögéből.

Az uniós intézmények csaknem ezer dolgozója tiltakozik amiatt, mert szerintük az Európai Bizottság elnöke elfogult az izraeli-palesztin konfliktusban. Mint írják, a Bizottság látszólag közönyösen reagál a gázai civilek lemészárlására, valamint a nemzetközi jog Izrael általi semmibevételére. Szerintük ezzel az EU saját hitelességét kockáztatja. 

Az amerikai elnök további támogatásáról biztosította Izraelt Tel-Aviv-i látogatásán, és ismételten elítélte a Hamász terrortámadását. A Gázai övezetben kibontakozó humanitárius katasztrófáról viszont Netanjahu előtt, nyilvánosan nem beszélt, és nem kérte önmérsékletre az izraeli haderőt. Minderre később, saját sajtótájékoztatóján tért ki. Mindeközben az ENSZ-főtitkár azonnali humanitárius tűzszünetre szólított fel, mintegy 800 jogtudós pedig nyílt levélben arra figyelmeztetett, hogy szerintük a Gázai övezetben fennáll a népirtás veszélye.

Az ellenzéki pártoknak többségük lesz az új parlamentben a választások hivatalos végeredménye szerint. Donald Tusk gyors cselekvést kért a lengyel államfőtől, hogy minél előbb felállhasson az új kormány.

Civilek, köztük nők és gyerekek legyilkolása semmivel sem indokolható – akár izraeliekről, akár palesztinokról van szó. A médiának mindkettőről azonos súllyal kellene beszélnie – az izraeli ellencsapások és blokád okozta humanitárius katasztrófáról éppúgy, mint a Hamász-terroristák vérengzéséről. Az a média vagy politikus, amely vagy aki egyikről „elfeledkezik”, nem méltó a bizalomra. Nagyító alatt ezúttal az izraeli-palesztin válság.

Az Al Shifa kórházat elárasztják a menekültek, a halottasház megtelt, a bombázásokban egész családok tűnnek el a föld színéről.

Az exit pollok szerint hiába nyerte meg a lengyelországi parlamenti választásokat a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS), nem lesz kormányzóképes többsége, hanem az ellenzék alakíthat majd kormányt. A már megszámolt szavazatok alapján szintén erre lehet következtetni, mégha a PiS valószínűleg így is megpróbálkozik majd a kormányalakítással. Ha ez nem sikerül neki, akkor az Orbán-kormány legfontosabb és gyakorlatilag egyetlen uniós szövetségesét veszíti el.

Marad az EU-szkeptikus, autokrata kormány vagy egy EU-barát, centrista vezetése lesz Lengyelországnak? Ez az egyik fő tétje a vasárnap kezdődő lengyel parlamenti választásnak, amely korántsem lefutott, végkimenetelét pedig a kis pártok szereplése döntheti el. Az Orbán-kormány a status quóban érdekelt, hiszen az elmúlt nyolc évben a lengyel kabinet volt az egyetlen valódi szövetségese uniós szinten.

Az izraeli hadsereg 24 órát adott 1,1 millió embernek, hogy elhagyja a Gázai övezet északi felét.   

Izrael arra szólította fel a Gázai övezet északi részének lakóit – 1,1 millió embert –, hogy 24 órán belül távozzanak az övezet déli részére. Az ENSZ szerint ennek pusztító humanitárius következményei lennének a Gázai övezetben, ahol már most is embertelen állapotok uralkodnak az állandó izraeli légicsapások és a blokád miatt. Mindeközben az iráni külügyminiszter figyelmeztetett: ha Izrael folytatja a „háborús bűnöket”, akkor a palesztinok szövetségesei válaszolni fognak erre.

Légvédelmi sziréna és rakétacsapás hangjára ébredt szombat reggel Bernadett és családja a közép-izraeli Petah Tikván. Most már veszélyben érzik magukat, a támadásokat lépcsőházban vagy éppen raktárakban vészelik át. Visszaköltözésen azonban továbbra sem gondolkoznak.

Minden eddiginél jobb eredményt ért el az Alternatíva Németországért (AfD) a bajorországi és a hesseni választásokon vasárnap. A bevándorlásellenes párt Kelet-Németország mellett már ezekben a nyugati tartományokban is a legnépszerűbb ellenzéki erő. A választásokat a jobbközép CDU/CSU nyerte, a baloldali és liberális pártok bajban vannak. De mi áll mindennek a hátterében?

Két német tartományban is választásokat tartanak vasárnap. A CSU-fellegvárnak számító Bajorországban a győztes kiléte ezúttal sem kérdés – a jobbközép pártban abban bíznak, hogy egy jó eredmény akár Markus Söder kancellárjelöltségének is megágyazhat. Hessenben a CSU-testvérpárt CDU szintén egyértelmű győzelemre számíthat. A liberálisok mindkét tartományban kieshetnek a parlamentből, miközben a nacionalisták érezhetően erősödhetnek.

Németország partnerként tekint Magyarországra, ugyanakkor felhívja a figyelmet az eleven civil társadalom, a hatalmi ágak szétválasztása és a sajtószabadság fontosságára.